Argent�na a vil�g nyolcadik legnagyobb orsz�ga (�tsz�r akkora, mint Franciaorsz�g, ter�lete: 2766889 nkm), D�l-Amerik�ban Braz�lia ut�n a m�sodik.

D�l-Amerika t�bbi n�p�hez viszony�tva az argentinok t�bbs�ge m�snak, kifinomultabbnak �s m�veltebbnek tartja mag�t. Igaz ugyan, hogy Argent�n�ban az eur�pai befoly�s igen er�s, a lakoss�g egyharmad�t t�m�r�t� f�v�ros, Buenos Aires eur�pai f�v�rosnak �s egyben egy igazi metropolisznak t�nik. A n�pess�g javar�szt bev�ndorl�k lesz�rmazottja. Amire az Argentinok m�lt�n b�szk�k, hogy Latin-Amerika els� Nobel-d�j�t egy argentin kapta, Carlos Saavedra, akit 1936-ban b�ked�jjal is kit�ntettek.

Argent�na egykor vir�gz�bb orsz�g volt a t�bbi D�l-Amerikai �llamn�l, ma azonban hatalm�t �s gazdags�g�t tekintve a k�z�pmez�nybe tartozik. J�vedelm�nek legf�bb forr�sa az orsz�g k�z�ps� r�sz�t elfoglal� PAMP�K hatalmas, term�keny s�ks�ga. Kezdetben a legf�bb kiviteli cikk err�l a f�ves t�rs�gr�l sz�rmaz� gyapj� �s birkah�s volt, valamint a marhah�s �s az �llati b�r�k. K�s�bb Argent�na a vil�g egyik legnagyobb b�za �s kukorica termel�je lett.

Argent�na legh�resebb vezet�je Peron ezredes �s feles�ge Eva Peron (1946-1955), akik azzal f�rk�ztek az ipari munk�ss�g sz�v�be, hogy b�r�ket felemelt�k, m�g oly m�don is amikor a termel�kenys�g cs�kkent.

Argent�na term�szeti adotts�gokban gazdag, hiszen itt tal�lhat� a vil�g leghosszabb hegyl�nca, az Andok, valamint D�l-Amerika legmagasabb hegycs�csa az Aconcagua. D�len ter�l el Patag�nia irdatlan sz�lf�tta t�rs�ge, �s ezen a vid�ken Bariloche v�ros k�rny�k�n l�legzetel�ll�t� hegyek �s tavak tal�lhat�k.

K�lf�ldiek �ltal�ban a Pamp�k, azaz k�zponti elhelyezked�s� Paran�-alf�ld f�ldrajz�t �s kult�r�j�t ismeri a legjobban, amely egyben Argent�na cowboyh�seinek, a gauch�knak az otthona. Kicsit �szakabbra ter�l el az a mocsaras vid�k, ahol a gauch�k kedvenc ital�nak az alapanyag terem, a keser� mate tea.

Argent�n�ban tal�lhat� a 82 m magass�gb�l lez�dul� v�zf�gg�ny az Iguacu-v�zes�s, amely t�bbsz�r sz�lesebb mint a Niagara.

Az Andok nyugati r�sz�n�l ter�l a Mendoza k�rny�ki sz�l�term� vid�k, amely az Argentin v�r�sbor alapanyag�t szolg�ltatja. Ezt a vid�ket nevezik az Andok-kertj�nek.

Turist�k sz�m�ra kiv�l� c�l a T�zf�ld megismer�se, amely az orsz�g legd�lebbi r�sze, ahol az elef�ntf�k�k s�tk�reznek az Atlanti-�ce�n kavicsos partjain.

L�tnival�k:

Buenos Airesbe a turist�kat a v�ros ny�zsg�se, sz�nei �s rengeteg sz�rakoz�helye vonzza. A divat kedvel�i a v�rosn�z�st az Avenida Santa Fe bev�s�rl� negyedben kezdj�k! A t�rt�nelem �s a m�v�szetek bar�tai l�togassanak el a Metropolitana katedr�lisba, ahol t�bbek k�z�tt az argentin h�s, Jos� de San Martin s�rja is megtekinthet�. A Teatro Colon, az operah�z, n�v�s balettel�ad�soknak, komolyzenei koncerteknek �s oper�knak ny�jt remek sz�nhelyet. A f�v�ros legh�resebb m�zeumai a Sz�pm�v�szeti M�zeum, a T�rt�neti M�zeum �s a Museo del Cine. J� ha tudjuk, hogy Buenos Aires nagyon dr�ga v�ros, ha olcs�bb sz�ll�shelyet keres�nk, a Congreso negyedben pr�b�lkozzunk!

A Mar del Plata olyan csod�latos tengerpart, amilyenr�l csak �lmodni lehet. Az Atlanti-�ce�n partj�n, a f�v�rost�l 400 kilom�terre fekszik.

Cordoba a f�v�ros ut�n a m�sodik legfontosabb politikai, gazdas�gi �s kultur�lis k�zpont. Nevezetess�gei k�z� tartozik a piac, az Iglesia katedr�lis, a jezsuita Iglesia de la Compania �s a Museo Historicao Provincial Marques de Sobremonte, amely az orsz�g egyik legl�tv�nyosabb t�rt�neti m�zeuma.

Az Iguazu Nemzeti Parkban Puerto Iguazu k�zel�ben folyik �ssze az Iguazu �s a Parana foly�. Ett�l keletre tal�lhat� maga a v�zes�s, melyen m�sodpercenk�nt 70 m�ter magass�gb�l 5000 k�bm�ter v�z z�dul al�. Az argentin futball vil�gh�r�, emellett azonban sz�mos egy�b sport�g is remek k�r�lm�nyek k�z�tt �zhet�. R�gbizhet�nk, lovasp�l�zhatunk, trekkingelhet�nk, �s j� ha tudjuk, hogy Argent�n�ban tal�lhatjuk a vil�g legjobb s�terepeinek n�h�ny�t. Id�sebbeknek aj�nljuk a s�t�t �s a t�r�z�st. A b�trabbak �s fittebbek kipr�b�lhatj�k a hegym�sz�st is.

Gasztron�mia
Az argentin konyha k�l�n�sen kedveli a h�sokat, f�leg a marh�t. Legsz�vesebben a parrillad�t fogyasztj�k, a veget�ri�nusoknak ez a t�bbf�le grillezett h�sb�l �ll� �tel nem kifejezetten aj�nlott. Az �zeken n�mi olaszos hat�s is �rz�dik, ezt legink�bb a fagylaltokn�l (helado) tapasztalhatjuk, Velenc�ben sem kapunk finomabbat. Az italok k�z�l �rdemes megk�stolni a paraguayi te�t.

�nnepek, rendezv�nyek
A t�zes argentin temperamentum ellen�re az orsz�gnak kev�s nagy �nnepe van. Ezek k�z�l a legt�bb a katolikus egyh�zhoz k�t�d� vall�si �nnep. A hivatalos vil�gi �nnepek k�z�l a legnevezetesebb az 1810-es forradalom napja m�jus 25-�n. A malvinas napot j�nius 10-�n, Kolumbusz napj�t okt�ber 12-�n �nneplik. A kar�csonyt, az �j�vet �s a h�sv�tot term�szetesen itt is megtartj�k.

P�nz �s k�lts�gek
Az orsz�g hivatalos fizet�eszk�ze az argentin peso. Argent�na nagyon dr�ga �d�l�hely, persze kevesebb p�nzb�l is ki lehet j�nni, de ha �lvezni akarjuk a nyaral�st, minimum napi 80 doll�rt vigy�nk magunkkal! Legk�nnyebben az amerikai doll�rt tudjuk bev�ltani, legfeljebb Buenos Airesben tudunk eur�pai valut�t pesora v�ltani. A hitelk�rty�kat sz�les k�rben elfogadj�k. Borraval�t adhatunk, �ltal�ban a sz�mla v�g�sszeg�nek 10%-�t szokt�k adni. Alkudni nem szok�s az �szaknyugati v�rosok kiv�tel�vel.